Motiváltság és Motiváció
A motiváltság és a motiváció fogalmai között finom, de fontos különbségek vannak. Nézzük meg részletesebben:
Motiváció fogalma
A motiváció a pszichológia egyik alapvető kérdésköre, amely azt vizsgálja, milyen késztetések és erők állnak a viselkedés hátterében. Miért tudunk bizonyos célok elérésére hatalmas energiát mozgósítani, míg más célok esetében ez a hajtóerő hiányzik? A motiváció meghatározza az emberi aktivitás szintjét, a viselkedés szervezettségét és hatékonyságát.
A motiváció fogalma a latin movere igéből származik, amelynek jelentése „mozogni” vagy „mozgatni”. A pszichológiában gyűjtőfogalomként használjuk, amely magában foglal minden olyan belső tényezőt és motívumot, amelyek cselekvésre ösztönöznek. Ezek a tényezők lehetnek belső (intrinzik) vagy külső (extrinzik) forrásból származó késztetések.
Motiváltság fogalma
A motiváltság az egyén adott pillanatban érzékelt, belső hajtóereje vagy késztetése egy konkrét cél elérése érdekében. Ez a fogalom a motiváció gyakorlati megnyilvánulására utal: azt a pillanatnyi állapotot írja le, amelyben az egyén cselekedni kész, és képes energiáit mozgósítani egy adott tevékenységhez vagy cél eléréséhez. Míg a motiváció tágabb értelemben azokat a belső és külső tényezőket jelenti, amelyek cselekvésre ösztönöznek, a motiváltság ennek az aktuális, dinamikus megjelenési formája.
Motiváció
- A motiváció az a belső vagy külső erő, amely egy cselekvés elindítására és fenntartására ösztönöz.
- Dinamikus folyamat: A motiváció változó, és az adott cél eléréséhez szükséges energia forrása.
- Forrásai lehetnek:
- Belső motiváció: Saját érdeklődés, élvezet, belső elégedettség érzése.
- Külső motiváció: Jutalom, elismerés, külső kényszer vagy nyomás.
- Példa: „Motivációm van arra, hogy többet tanuljak, mert érdekel a téma, és szeretnék fejlődni.”
A motiváció típusai
- Belső (intrinzik) motiváció:
- Az egyén belső érdeklődéséből, szenvedélyéből fakad, például a tanulás iránti vágyból vagy a kreativitás iránti igényből.
- Összekapcsolható Maslow önmegvalósítási szintjével vagy Herzberg motivációs tényezőivel.
- Külső (extrinzik) motiváció:
- Külső tényezők, például jutalom, büntetés vagy társadalmi elvárások által kiváltott hajtóerő.
- Ezek gyakran kapcsolódnak a biztonsági és elismerési szükségletekhez.
A motiváció jelentősége
- Egyéni szinten: Segít meghatározni a célokat, növeli a kitartást és az elkötelezettséget. Például egy önmegvalósításra törekvő egyén nagyobb belső energiát mozgósít az új készségek elsajátítására.
- Szervezeti szinten: A dolgozók motiválása növeli a hatékonyságot és az elégedettséget. Herzberg szerint például a megfelelő munkahelyi környezet megteremtése és az elismerés biztosítása hosszú távon fenntartja a munkavállalók belső motivációját.
Motiváltság
- A motiváltság a motivációnak az adott pillanatban létező, mérhető szintje. Ez egy állapot, amely azt mutatja, hogy valaki mennyire érzi magát késztetettnek vagy hajlandónak cselekedni.
- Állapot: A motiváltság inkább egy adott helyzetben lévő konkrét érzelmi vagy mentális állapot.
- Példa: „Jelenleg nagyon motivált vagyok, hogy végigcsináljam a projektet.”
A motiváltság jellemzői
- Pillanatnyi állapot: A motiváltság változó intenzitású lehet, függően az egyén aktuális érzelmi állapotától, környezetétől és céljainak fontosságától.
- Cselekvésorientált: A motiváltság az, ami egy adott helyzetben ténylegesen mozgósítja az egyént.
- Külső és belső tényezők összjátéka: A motiváltságot gyakran külső hatások (pl. környezeti ingerek, visszacsatolások) és belső késztetések egyaránt befolyásolják.
A motiváltság típusai
- Pozitív motiváltság:
- Amikor az egyén egy vágyott cél érdekében cselekszik.
- Példa: Egy diák motiváltnak érzi magát a tanulásra, mert elismerést vagy jó jegyet szeretne kapni.
- Negatív motiváltság:
- Amikor az egyén egy kellemetlen következmény elkerülése érdekében cselekszik.
- Példa: Valaki azért motivált egy feladat elvégzésére, hogy elkerülje a fegyelmi következményeket.
- Aktuális motiváltság:
- Az adott pillanatban érzékelt késztetés, amelyet külső vagy belső tényezők erősítenek.
- Példa: Egy munkavállaló motiváltnak érzi magát egy sürgős határidő miatt.
A motiváltság tényezői
- Érzelmi állapot: Az öröm, kíváncsiság vagy lelkesedés növeli az aktuális motiváltságot.
- Környezeti hatások: A pozitív visszajelzések, támogató környezet növelhetik a pillanatnyi motiváltságot.
- Cél fontossága: Ha az egyén azonosulni tud egy céllal, nagyobb eséllyel érzi magát motiváltnak annak elérésére.
- Fiziológiai szükségletek: Az alapvető szükségletek kielégítetlensége csökkentheti az aktuális motiváltságot más célok iránt.
A motiváltság szerepe a cselekvésben
- A motiváltság az a belső hajtóerő, amely konkrét, pillanatnyi viselkedést indít el.
- Fontos megérteni, hogy a motiváltság a motiváció gyakorlati megjelenése, amelyet az aktuális helyzethez való alkalmazkodás és az adott célra való fókuszálás jellemez.
Elméleti megközelítések
A motiváció hátterének megértéséhez számos elmélet nyújt keretet, amelyek közül kiemelkedik Maslow szükséglet-hierarchiája és Herzberg kétfaktoros elmélete:
- Maslow szükséglet-hierarchiája:
- Az emberi motiváció alapja az, hogy az egyének szükségleteik kielégítésére törekszenek. Maslow szerint ezek a szükségletek hierarchikusan rendeződnek, a fiziológiai szükségletektől az önmegvalósításig.
- Az alsóbb szintek (pl. fiziológiai és biztonsági szükségletek) kielégítése alapvető feltétele annak, hogy magasabb szintű motivációk (pl. önmegvalósítás, kreativitás) aktiválódjanak.
- Herzberg kétfaktoros elmélete:
- Herzberg szerint a munkahelyi motivációt két tényező befolyásolja:
- Higiéniai tényezők: Ezek hiánya elégedetlenséget okozhat, de meglétük nem feltétlenül növeli a motivációt (pl. fizetés, munkakörülmények).
- Motivációs tényezők: Ezek az egyén belső elégedettségét és motivációját növelik (pl. elismerés, szakmai fejlődés).
- Herzberg szerint a munkahelyi motivációt két tényező befolyásolja:
Ezek az elméletek rávilágítanak arra, hogy a motiváció nem csupán egy egyszerű belső hajtóerő, hanem komplex kölcsönhatás a szükségletek, környezeti tényezők és egyéni célok között.
Elméleti összefüggések
- Kapcsolat Herzberg elméletével:
- Herzberg szerint a motiváltságot a higiéniai tényezők (pl. megfelelő munkakörülmények, fizetés) rövid távon befolyásolják. Ezek a tényezők inkább az elégedetlenség csökkentésére, mint a tartós motiváció fenntartására szolgálnak.
- Példa: Ha valaki megfelelő munkahelyi környezetben dolgozik, rövid távon motiváltabb lesz a feladatok elvégzésére.
- Kapcsolat Maslow szükséglet-hierarchiájával:
- A motiváltságot az aktuálisan kielégítendő szükséglet szintje határozza meg. Például, ha valaki éhes (fiziológiai szükségletek), az étel megszerzése lesz az adott pillanatban a motiváltság forrása.
- Maslow önmegvalósítási szintjén a motiváltság már magasabb rendű célok, például személyes fejlődés vagy alkotótevékenység irányába mozdul el.
Főbb különbségek a motiváció és motiváltság között
Szempont | Motiváció | Motiváltság |
---|---|---|
Természet | Folyamat, erőforrás | Állapot, jelenlévő érzés |
Időtartam | Hosszabb távú, dinamikus | Rövid távú, aktuális |
Fókusz | Miért teszel valamit (ok, célok) | Hogyan érzed magad az adott pillanatban |
Mérés | Nehezebb konkrétan mérni | Mérhető, pl. egy skálán értékelhető |
Példa a kettő közötti kapcsolat illusztrálására:
- Motiváció: Egy diák motivált, hogy jó jegyeket szerezzen, mert szeretne egy jó egyetemre bekerülni.
- Motiváltság: Aznap, amikor egy fontos dolgozatot kell megírnia, nagyon motiváltnak érzi magát, mert közeledik a célja.
A motiváció az, ami irányítja és fenntartja a cselekvéseidet, míg a motiváltság az, hogy egy adott pillanatban milyen erővel és késztetéssel tudsz ezeknek a cselekvéseknek nekilátni.
Példák a motivációra és a motiváltságra
Motiváció példák:
- Egy sportoló motivációja az, hogy megnyerje a versenyt, mert ezzel elismerést és dicsőséget szerezhet magának.
- Valaki azért tanul szorgalmasan egy új nyelvet, mert szeretne egy külföldi állásajánlatot megszerezni.
- Egy zenész motivációja az, hogy új dalt komponáljon, mert belső késztetést érez az önkifejezésre.
- Egy alkalmazott motivációja az előléptetés megszerzése, hogy jobb anyagi helyzetbe kerüljön.
- Egy diák motivációja a tanulásra az, hogy a szülei büszkék legyenek rá.
Motiváltság példák:
- A sportoló egy kemény edzésnap után kevésbé érzi magát motiváltnak, mert fizikailag kimerült.
- A nyelvtanuló motiváltabbnak érzi magát, miután egy sikeres nyelvvizsgát tett, mert látja az eredményeit.
- Egy zenész motiváltsága hirtelen megnő, amikor egy inspiráló tájat lát, és ötletei támadnak egy új dalhoz.
- Az alkalmazott motiváltsága csökkenhet, ha úgy érzi, hogy a főnöke nem ismeri el az erőfeszítéseit.
- A diák egy nehéz vizsga előtt kevésbé motivált, mert úgy érzi, túl sok a tanulnivaló.
Motiváció és motiváltság különbségei és kapcsolata
1. A motiváció: az alapvető hajtóerő
A motiváció egy szélesebb fogalom, amely az emberek viselkedésének mozgatórugóit írja le. Ez lehet belső (intrinzik) vagy külső (extrinzik).
- Belső motiváció: Ez akkor jelentkezik, amikor valakit az érdeklődés, a kíváncsiság vagy az öröm vezet. Például egy művész azért fest, mert élvezi az alkotást, nem pedig azért, mert pénzt akar keresni vele.
- Külső motiváció: Ez külső tényezőkre épül, például jutalmakra, büntetések elkerülésére vagy elismerésre. Például egy dolgozó azért teljesít jól, hogy prémiumot kapjon.
A motiváció tartós, és az egyéni célok, értékek vagy szükségletek vezérlik. Ez egy állandó folyamat, amely akár hosszú távon is fennállhat. Fontos megérteni, hogy a motiváció nem állandó; idővel csökkenhet vagy növekedhet, az élethelyzettől, tapasztalatoktól és körülményektől függően.
2. A motiváltság: pillanatnyi állapot
A motiváltság a motiváció adott pillanatban érzékelt szintje. Ez dinamikusan változhat a hangulattól, környezettől és egyéb külső vagy belső tényezőktől függően.
- Magas motiváltság: Amikor valaki energikusnak, fókuszáltnak és céltudatosnak érzi magát.
- Alacsony motiváltság: Amikor valaki erőtlennek, közömbösnek vagy túlterheltnek érzi magát, és nem tud koncentrálni a célokra.
A motiváltság tehát inkább egy adott időszak érzelmi és mentális állapota, amely befolyásolja, hogy valaki mennyire tud hatékonyan dolgozni a céljaiért.
3. A motiváció és motiváltság kapcsolata
A motiváció és motiváltság egymással szorosan összefügg. A motiváció adja az alapvető irányt és célt, míg a motiváltság meghatározza, hogy valaki milyen erővel és elszántsággal dolgozik ezekért a célokért egy adott időben.
- Példa: Ha valaki motivált arra, hogy lefogyjon (hosszú távú cél), akkor motiváltsága attól függően ingadozhat, hogy milyen érzelmi állapotban van, vagy milyen akadályokkal szembesül (pl. egy stresszes nap után kevésbé lesz motivált edzeni).
A motiváció fenntartása érdekében fontos a motiváltság szintjét folyamatosan támogatni, például megfelelő jutalmazással, pozitív visszacsatolással vagy pihenéssel.
4. A motiváció és motiváltság befolyásoló tényezői
Motiváció befolyásolói:
- Célok: Mennyire világosak és elérhetők a célok.
- Szükségletek: Maslow szükséglet-hierarchia szerint például az alapvető szükségletek kielégítése előfeltétele a magasabb rendű céloknak.
- Értékek: Az, hogy az adott cél mennyire fontos az egyén számára.
Motiváltság befolyásolói:
- Hangulat: Jó hangulatban az ember általában motiváltabb.
- Környezet: Egy támogató környezet segíti a motiváltság növekedését.
- Fizikai állapot: A kimerültség vagy betegség csökkentheti a motiváltságot.
- Külső tényezők: Elismerés, jutalom, vagy épp egy nehézség motiválhat vagy demotiválhat.
5. Hogyan lehet erősíteni a motivációt és a motiváltságot?
- Motiváció erősítése:
- Tűzz ki konkrét, mérhető és elérhető célokat!
- Találd meg a belső indíttatásaidat, és építs rájuk!
- Tervezd meg a hosszú távú céljaidhoz vezető lépéseket!
- Motiváltság növelése:
- Oszd kisebb részletekre a feladatot, hogy ne tűnjön túl nehéznek!
- Adj magadnak rövid szüneteket, hogy új energiát nyerj!
- Dicsérd meg magad, vagy engedj meg magadnak egy kisebb jutalmat a haladásért!
Herzberg elmélet, a Maslow-piramis, a motiváció és a motiváltság
Herzberg kétfaktoros elmélete és Maslow szükséglet-hierarchiája szorosan kapcsolódnak a motiváció témájához, mivel mindkét elmélet arra keresi a választ, hogy mi ösztönzi az embereket bizonyos viselkedésekre vagy célok elérésére. Ezek az elméletek különböző szempontból világítanak rá a motiváció belső dinamikájára, és segítenek megérteni, hogyan kapcsolódik a motiváció és a motiváltság az emberi szükségletekhez és munkakörnyezethez. Nézzük meg részletesen:
Herzberg kétfaktoros elmélete
Herzberg két típusú tényezőt azonosított, amelyek befolyásolják az emberek motivációját a munkában:
- Higiéniai tényezők (elégedetlenséget okozó tényezők):
- Ezek a tényezők nem növelik az elégedettséget vagy motivációt, de hiányuk elégedetlenséget eredményez. Példák:
- Fizetés
- Munkakörülmények
- Munkahelyi biztonság
- Vezetési stílus
- Vállalati politika
- Ezek a tényezők nem növelik az elégedettséget vagy motivációt, de hiányuk elégedetlenséget eredményez. Példák:
- Motivációs tényezők (elégedettséget okozó tényezők):
- Ezek a tényezők növelik az elégedettséget és belső motivációt. Példák:
- Elismerés
- Szakmai fejlődés
- Teljesítmény elismerése
- A munka érdekes, kihívást jelentő jellege
- Ezek a tényezők növelik az elégedettséget és belső motivációt. Példák:
Kapcsolat a motivációval és motiváltsággal:
- Motiváció: A motivációs tényezők hosszú távon hatnak, mivel ezek adnak belső késztetést és célt az egyén számára. Például, ha valaki érzi, hogy értékelik a munkáját, az növeli a motivációját.
- Motiváltság: A higiéniai tényezők inkább rövid távú, pillanatnyi hatással vannak a motiváltság szintjére. Ha valaki kellemes munkakörnyezetben dolgozik, az az adott pillanatban növeli az elkötelezettségét, de nem biztos, hogy hosszú távon motiválttá teszi.
Maslow szükséglet-hierarchiája ; Maslow-piramis

Az elméletet és a piramist Abraham Maslow amerikai pszichológus alkotta meg.
(Sok helyen használjuk, sok helyen emlegetjük az üzleti életben és más területen egyaránt.)
Maslow elmélete szerint az emberek szükségletei öt szinten helyezkednek el, amelyek sorrendben elégíthetők ki:
- Fiziológiai szükségletek: Étel, víz, alvás.
- Biztonsági szükségletek: Fizikai és anyagi biztonság, egészség.
- Szociális szükségletek: Kötődés, szeretet, barátság.
- Elismerés iránti szükségletek: Önbecsülés, mások általi elismerés.
- Önmegvalósítás: Személyes fejlődés, kreativitás, célok elérése.
Természetesen, ahogy az alábbi ábrán is látszik, az első és legfontosabb az alapszükségletek, ahogy az ábrán mutatom, fiziológiai szükségletek.
Esetleg ha az angol verziójú Maslow hierarchia piramis jobban tetszik:

Kapcsolat a motivációval és motiváltsággal:
- Motiváció: A szükségletek hierarchiája alapvetően a motivációra épül, hiszen az emberek cselekvéseit az adott szinten lévő szükségleteik kielégítése vezérli. Például, ha valaki biztonsági szükségleteivel küzd (pl. pénzügyi stabilitás hiánya), akkor kevésbé lesz motivált magasabb szintű célok elérésére, mint például az önmegvalósítás.
- Motiváltság: Az aktuális szükségletek kielégítése meghatározza a pillanatnyi motiváltság szintjét. Ha valakinek megvan minden, ami a fiziológiai és biztonsági szükségleteihez kell, könnyebben lesz motivált és motiváltabb, hogy magasabb szintek elérésére törekedjen.
Kapcsolódási pontok Herzberg és Maslow között
- Szükségletek és tényezők összekapcsolása:
- Maslow alsóbb szintjei (fiziológiai és biztonsági szükségletek) Herzberg higiéniai tényezőinek felelnek meg. Ezek hiánya elégedetlenséget okozhat, de kielégítésük nem feltétlenül vezet motivációhoz.
- Maslow magasabb szintjei (elismerés és önmegvalósítás) Herzberg motivációs tényezőinek felelnek meg, mivel ezek hozzájárulnak a belső motivációhoz és az elégedettséghez.
- Munkahelyi alkalmazás:
- Herzberg elmélete konkrétabban alkalmazható a munkahelyi motivációra, míg Maslow általánosabb emberi szükségletekről szól.
- Példa: Egy dolgozó motivációját növelheti a szakmai fejlődés lehetősége (Herzberg motivációs tényezője), míg Maslow szerint ugyanez az önmegvalósítás szükségletének kielégítéséhez kapcsolódik.
Motiváció és motiváltság fenntartása Herzberg és Maslow alapján
- Higiéniai tényezők és alapvető szükségletek biztosítása:
- A motiváció alapja az, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat. Ez Herzberg szerint a higiéniai tényezők biztosítását jelenti (pl. megfelelő munkakörülmények), Maslow szerint pedig a fiziológiai és biztonsági szükségletek kielégítését.
- Motivációs tényezők és magasabb szintű szükségletek támogatása:
- Ahhoz, hogy valaki valóban motivált legyen, figyelmet kell fordítani az elismerésre, az egyéni fejlődési lehetőségekre és az önmegvalósításra. Ezek hosszabb távú, belső motivációt adnak.
- Motiváltság növelése a pillanatnyi állapotra fókuszálva:
- Egy dolgozó motiváltságát rövid távon befolyásolhatja például a kellemes környezet vagy a közvetlen visszacsatolás. Herzberg higiéniai tényezői és Maslow alacsonyabb szintű szükségletei ehhez nyújtanak keretet.
Herzberg és Maslow kapcsolata a motivációhoz és motiváltsághoz
- Herzberg kétfaktoros elmélete és Maslow szükséglet-hierarchiája segítenek megérteni, hogy az emberek motivációja hogyan alakul ki, és miért változik a motiváltságuk adott helyzetekben.
- Maslow hierarchiája azt mutatja meg, hogy az emberek szükségleteinek kielégítése hogyan hat a hosszú távú motivációra, míg Herzberg részletezi, hogy a munkahelyi tényezők hogyan befolyásolják a motivációt és a pillanatnyi motiváltságot.
- A kettő együtt átfogó képet ad arról, hogy miként lehet támogatni az embereket abban, hogy ne csak motiváltak legyenek, hanem el is érjék céljaikat.
A motiváció és a motiváltság egymást kiegészítő fogalmak, amelyek kiemelt fontosságúak a célok elérésében. A motiváció a hosszabb távú hajtóerő, amely megadja az irányt és az értelmet, míg a motiváltság az aktuális pillanatban meghatározza, hogy mekkora lendülettel tudsz dolgozni a céljaidért. Ahhoz, hogy hatékonyak legyünk, érdemes mindkét tényezőt folyamatosan fejleszteni és fenntartani.
A motiváltság a motiváció pillanatnyi, cselekvésre ösztönző megnyilvánulása. Míg a motiváció hosszú távon meghatározza az egyén céljait és törekvéseit, addig a motiváltság az adott helyzetben megmutatkozó késztetés, amely cselekvésre késztet. A motiváltságot belső tényezők (pl. érzelmek, szükségletek) és külső tényezők (pl. környezeti hatások, visszacsatolások) egyaránt alakítják.