3 Lenyűgöző Mód, Hogy Jobban Megértsd az Érzelmeidet
/Forrás: Susan David – 2016./
Az érzelmek hatékony kezelése fontos vezetői készség. Az érzelmek megnevezése — amit a pszichológusok címkézésnek hívnak — fontos első lépés ezek hatékony kezelésében. Azonban ez nehezebb, mint amilyennek hangzik; sokunk számára kihívást jelent pontosan azonosítani, mit érzünk, és gyakran a legnyilvánvalóbb címke nem a legpontosabb.
Ennek több oka is van: arra neveltek bennünket, hogy az erős érzelmeket el kell nyomni. Vannak bizonyos (néha kimondatlan) társadalmi és szervezeti szabályok, amelyek megtiltják azok kifejezését. Vagy soha nem tanultunk meg egy nyelvet, amely pontosan leírná az érzelmeinket. Vegyük például ezt a két esetet:
Neena egy értekezleten van Jareddel, és az egész idő alatt olyan dolgokat mond, amik miatt felrobban. Jared minden alkalommal közbevág, és újra emlékezteti mindenkit arra a projektre, amin dolgozott és ami kudarcot vallott. Neena nagyon dühös.
Mikhail hosszú nap után hazaér, és sóhajtva felakasztja a kabátját. Felesége megkérdezi, hogy van-e valami baj. „Csak stresszes vagyok” — mondja, miközben előveszi laptopját, hogy befejezzen egy jelentést.
A düh és a stressz két olyan érzelem, amit gyakran látunk a munkahelyen — vagy legalábbis ezeket a kifejezéseket használjuk leggyakrabban. Mégis, gyakran ezek maszkok, amelyek mélyebb érzéseket rejtenek, amelyeket pontosabban és árnyaltabban kellene leírnunk, hogy nagyobb érzelmi rugalmasságot fejlesszünk ki. Ez a képesség kritikus ahhoz, hogy sikeresebben lépjünk kapcsolatba önmagunkkal és a világgal (többet az érzelmi rugalmasságról új könyvemben, amely itt elérhető).
Neena valóban dühös lehet, de mi van, ha egyben szomorú is? Szomorú, hogy a projektje kudarcot vallott, és talán aggódik is, hogy ez a kudarc kísérteni fogja a karrierjét. Jared gyakori közbevágásai csak fokozzák ezt az aggodalmát. Miért nem sikerült a projekt? És mi lesz most az állásával? Mindezek az érzelmek táplálják a dühét, de különálló érzések, amelyeket fel kell ismernie és kezelnie kell.
És mi van, ha Mikhail stresszének hátterében az áll, hogy egyszerűen nem biztos benne, hogy a megfelelő karrierben van? A hosszú napok régen szórakoztatóak voltak — miért nem azok már? Bizonyára stresszes, de mi zajlik valójában a háttérben?
Ezek a kérdések egy potenciális vizsgálati és válaszadási világot nyitnak meg Neena és Mikhail számára. Mint ők, nekünk is szükségünk van egy árnyaltabb érzelmi szókincsre, nem csak a pontosság kedvéért, hanem mert az érzelmeink helytelen diagnosztizálása helytelen válaszokat eredményez. Ha azt gondoljuk, hogy a dühünkkel kell foglalkoznunk, más megközelítést fogunk alkalmazni, mint ha csalódottságot vagy szorongást kezelünk — vagy egyáltalán nem foglalkozunk velük.
Kimutatták, hogy amikor az emberek nem ismerik fel és nem kezelik érzelmeiket, alacsonyabb jóllétet és több fizikai stressztünetet, például fejfájást mutatnak. Magas ára van az érzelmek elkerülésének. Ezzel szemben, ha van megfelelő szókincsünk, jobban látjuk az aktuális problémát — hogy egy zűrös élményt világosabban megértsünk és tervet készítsünk a probléma kezelésére.
Íme három mód, hogy pontosabb és precízebb képet kapjunk érzelmeinkről:
1. Szélesítsd Érzelmi Szókincsedet
A szavak számítanak. Ha erős érzelmet tapasztalsz, szánj egy pillanatot arra, hogy megnevezd. De ne állj meg itt: miután azonosítottad, próbálj meg még két szót találni, amelyek leírják, hogyan érzed magad. Meglepődhetsz az érzelmeid szélességén — vagy azon, hogy egy mélyebb érzelmet ásol elő a nyilvánvalóbb mögött.
Íme egy szókincslista érzelmi kifejezésekhez; sokkal többet találhatsz, ha rákeresel a Google-on bármelyikre.
2. Az Érzelem Intenzitásának Vizsgálata
Hajlamosak vagyunk alapvető leírásokra ugrani, mint például „dühös” vagy „stresszes”, még akkor is, ha érzéseink sokkal kevésbé extrémek. Volt egy ügyfelem, Ed (nem az igazi neve), aki a házasságával küzdött; gyakran leírta a feleségét „dühösnek”, és gyakran ő is dühös lett cserébe. De ahogy a szókincs diagram sugallja, minden érzelemnek számos íze van. Amikor más szavakat használtunk a felesége érzelmeire, Ed rájött, hogy voltak idők, amikor talán csak bosszús vagy türelmetlen volt. Ez az új felismerés átalakította kapcsolatukat, mert hirtelen láthatta, hogy a felesége nem volt mindig csak dühös. Ez azt jelentette, hogy valójában reagálhatott a felesége konkrét érzelmeire és aggodalmaira anélkül, hogy ő maga is dühös lett volna. Hasonlóképpen, fontos az önértékelés során, hogy megkülönböztessük, hogy dühösek vagyunk, vagy csak morcosak, gyászolunk vagy csak csalódottak, elragadtatottak vagy csak elégedettek.
Amikor címkézed az érzelmeidet, értékeld is őket egy 1-10-es skálán. Mennyire érzed erősen az érzelmet? Mennyire sürgős vagy erős? Ez más szavak kiválasztásához vezethet?
3. Írd Le
James Pennebaker negyven éve kutatja az írás és az érzelmi feldolgozás közötti kapcsolatokat. Kísérletei kimutatták, hogy azok az emberek, akik érzelmileg megterhelő eseményekről írnak, jelentős javulást tapasztalnak fizikai és mentális jóllétükben. Ráadásul egy frissen elbocsátott munkavállalókkal végzett tanulmányban azt találta, hogy azok, akik elmerültek a megaláztatás, a düh, a szorongás és a kapcsolati nehézségek érzéseiben, háromszor nagyobb valószínűséggel kaptak újra munkát, mint a kontrollcsoport tagjai.
Ezek a kísérletek azt is kimutatták, hogy idővel azok, akik érzelmeikről írtak, kezdték megérteni, mit jelentettek ezek az érzések (vagy nem jelentettek!), olyan kifejezéseket használva, mint „megtanultam”, „rájöttem, hogy”, „az ok, amiért”, „most már megértem”, és „megértem”. Az írás folyamata új perspektívát adott nekik az érzelmeikről, és tisztábban látták azok jelentését és következményeit.
Íme egy gyakorlat, amelyet írással való reflexióként használhatsz. Ezt minden nap elvégezheted, de különösen hasznos, ha nehéz időszakon vagy nagy változáson mész keresztül, vagy érzelmi zűrzavarban vagy — vagy ha volt egy nehéz élményed, amelyről úgy gondolod, hogy még nem dolgoztad fel teljesen.
Gyakorlat
- Állíts be egy időzítőt 20 percre
- Használj egy jegyzetfüzetet vagy számítógépet, hogy írd le az elmúlt hét, hónap vagy év érzelmi élményeit.
- Ne aggódj, hogy tökéletes vagy olvasható legyen: menj oda, ahová az elméd visz.
- A végén nem kell mentened a dokumentumot; a lényeg az, hogy ezek a gondolatok most már kikerültek belőled és a papírra kerültek.
Ezt a három megközelítést — a szókincs bővítését, az érzelem intenzitásának figyelembevételét és az írást — mások érzelmeinek jobb megértésére is használhatod. Ahogy Ed és a felesége példája mutatja, ugyanúgy valószínű, hogy tévesen címkézünk mások érzelmeit, mint a sajátunkat, hasonló bonyolító következményekkel. Ha pontosabban megérted, mit éreznek, jobban felkészült leszel arra, hogy konstruktívan reagálj.
Miután megértetted, mit érzel, jobban kezelheted és tanulhatsz azokból a pontosabban leírt érzelmekből. Ha Neena foglalkozik a szomorúsággal és megbánással, amit a kudarcot vallott projekt után érez — valamint az aggodalommal, hogy mit jelent ez a karrierje számára —, az sokkal termékenyebb, mint azzal foglalkozni, hogyan kezelje Jared iránti dühét. És ha Mikhail felismeri saját karrierrel kapcsolatos szorongását, elkezdhet egy tervet kidolgozni jövője tudatosabb építésére — ahelyett, hogy minden este ugyanabba a munkába merülne, amikor hazaér.
Az érzelmi intelligencia és rugalmasság fejlesztése minden szinten javítja az életminőséget és a munkahelyi hatékonyságot. Az érzelmeink pontosabb megértése és kezelése révén jobban navigálhatunk a kihívásokkal teli helyzetekben, és építőbb kapcsolatokat alakíthatunk ki másokkal. Ez a megközelítés segít abban, hogy ne csak reagáljunk az érzelmeinkre, hanem tanuljunk is belőlük, és ezáltal növeljük személyes és szakmai növekedésünket.
/Forrás: Susan David – 2016./
Hungarian 
English 
German 
French 
Spanish