Gazdag és szegény gondolkodás: 12 különbség, ami mindent megváltoztat
Huszonöt év vezetői pályafutásom és több mint tíz év coaching tapasztalatom során számtalan emberrel dolgoztam együtt – olyanokkal, akik a pénzügyi szabadság csúcsán álltak, és olyanokkal is, akik folyamatosan küzdöttek a megélhetésért. A legmeghatározóbb felfedezésem az volt, hogy a pénzügyi siker nem elsősorban a körülményektől, hanem a gondolkodásmódtól függ.
A gazdag és szegény gondolkodás között húzódó szakadék sokkal mélyebb, mint azt sokan gondolnák; ez nem csupán a pénzről való vélekedésben nyilvánul meg, hanem az élet minden területére kihat. Tapasztalatainkból kiindulva azt látjuk, hogy azok az emberek, akik képesek átalakítani a mentális kereteiket, gyakran drámai változásokat érnek el nemcsak pénzügyileg, hanem karrierben és személyes boldogságban is.
Mi a különbség a gazdag és szegény gondolkodás között?
A gazdag és szegény gondolkodás nem arról szól, hogy mennyi pénzed van a bankszámládon. Sokkal inkább arról, hogyan viszonyulsz a lehetőségekhez, a kihívásokhoz és saját magadhoz. Ez a mentális keret határozza meg (de legalábbis nagyon jelentősen befolyásolja), hogy milyen döntéseket hozol, milyen kapcsolatokat építesz ki, és végül milyen eredményeket érsz el.
Az elmúlt évtizedek során – legyen szó executive coaching folyamatokról karrier vagy life coachingokról – azt tapasztaltam, hogy a legsikeresebb ügyfeleim mind rendelkeznek bizonyos közös gondolkodásmintákkal. Ezek a minták nem genetikailag meghatározottak; elsajátíthatók, fejleszthetők.
1. Probléma vs. lehetőség észlelése
Szegény gondolkodás: Minden akadályban problémát lát, amely miatt nem lehet, nem képes továbblépni. „Nem tudom megcsinálni, mert…” – ez a gyakori kezdőmondat.
Gazdag gondolkodás: Ugyanazokban az akadályokban lehetőségeket fedez fel. A kérdés nem az, hogy „miért nem lehet”, hanem az, hogy „hogyan lehet mégis”.
Egy korábbi kliensem, egy középvezetőként dolgozó mérnök esete jut eszembe. Amikor a cége átszervezést hajtott végre, a kollégái a bizonytalanságra és a létszámcsökkentésre fókuszáltak. Ő azonban felismerte, hogy ez az időszak ideális arra, hogy új kompetenciákat szerezzen és magasabb pozícióba kerüljön. Hat hónap múlva már divízióvezetőként dolgozott.
2. Tanuláshoz való hozzáállás
Szegény gondolkodás: A tanulás kényszerűség, amit csak akkor csinál, ha muszáj. Az iskolai végzettség megszerzése után „készen van”.
Gazdag gondolkodás: A tanulás élethosszig tartó befektetés önmagába. Folyamatosan keresi az új ismeretszerzés módjait.
A véleményünk szerint ez az egyik legkritikusabb különbség. Az információs társadalomban azok maradnak előnyben, akik képesek alkalmazkodni és újat tanulni. A CoachLab coaching folyamataiban gyakran tapasztaljuk, hogy a kliensek egyik legnagyobb áttörése akkor következik be, amikor megértik: a tudás a legbiztonságosabb befektetés.
3. Kockázatértékelés és döntéshozatal
Szegény gondolkodás: A biztonság illúziójába kapaszkodik. Nem mer kockázatot vállalni, mert fél a bukástól.
Gazdag gondolkodás: Megérti, hogy a legnagyobb kockázat az, ha semmilyen kockázatot nem vállal. Számított kockázatokat vállal.
Ez nem azt jelenti, hogy a gazdag gondolkodásúak vakmerők – sokkal inkább azt, hogy jobban értékelik a kockázatokat. Egy ügyfelem, aki ügyvédként dolgozott, évekig halogatta saját praxis indítását a „biztonság” kedvéért. Amikor végül megtette a lépést, két év alatt elérte azt, hogy többet keresett, mint az előző öt évben alkalmazottként.
4. Pénzzel való kapcsolat
Szegény gondolkodás: A pénz rossz dolog, vagy legalábbis gyanús. „A pénz nem boldogít” – ismétli, miközben folyamatosan a pénz hiányával küzd.
Gazdag gondolkodás: A pénz eszköz, amely lehetőségeket teremt. Nem cél önmagában, hanem szabadságot és választási lehetőséget jelent.
Coaching munkám során rendszeresen találkozom azzal, hogy az emberek tudatalatti blokkjai akadályozzák őket a pénzügyi sikerben. Ezek gyakran gyermekkori üzenetekből származnak: „Nekünk nincs pénzünk ilyenre”, „A gazdag emberek mind rosszak”, „A pénz megváltoztatja az embereket”.
5. Hálózatépítés és kapcsolatok
Szegény gondolkodás: A kapcsolatok személyes szükségleteket szolgálnak. Azt kérdezi: „Mit adhatsz nekem?”
Gazdag gondolkodás: A kapcsolatok kölcsönös értékteremtésen alapulnak. Azt kérdezi: „Mit adhatok én neked?”
A hálózatépítés nem networking eseményeken való névjegykártyagyűjtést jelent; sokkal mélyebb kapcsolatokról van szó. Azok az emberek, akik hosszú távon sikeresek, általában erős, támogató közösségekkel rendelkeznek.
6. Időgazdálkodás és prioritások
Szegény gondolkodás: Az időt munkával tölti, hogy pénzt keressen. „Időt pénzre vált.”
Gazdag gondolkodás: Rendszereket épít, amelyek nélküle is működnek. „Pénzt időre vált.”
Ez talán az egyik legkevésbé értett különbség, pedig szerintem az egyik legfontosabb. A gazdag gondolkodásúak nem több időt dolgoznak – hanem okosabban. Folyamatokat automatizálnak, delegálnak, és olyan befektetéseket eszközölnek (legyen az oktatás, rendszerek vagy emberek), amelyek hosszú távon időt spórolnak meg számukra. Persze ezeket nem mindig tudják önmaguktól, ezek jelentős része tanult dolog, melyben a coaching és a fejlesztés rengeteg segítséget adott és ad a jövőben is folyamatosan.
7. Hibákhoz és kudarcokhoz való viszonyulás
Szegény gondolkodás: A hiba személyes kudarc, amit el kell kerülni mindenáron. A kudarcot szégyennek tartja.
Gazdag gondolkodás: A hiba tanulási lehetőség és a siker felé vezető út természetes része. A kudarcot visszajelzésnek tekinti.
Huszonöt év alatt azt tapasztaltam, hogy a legsikeresebb vezetők azok, akik a leggyorsabban tanulnak a hibáikból (vagy akár a mások által elkövetett hibákból :). Nem azért sikeresek, mert nem hibáznak, hanem azért, mert gyorsan korrigálnak és alkalmazkodnak.
8. Célkitűzés és tervezés
Szegény gondolkodás: Rövid távú gondolkodás dominál. A célok gyakran nem reálisak vagy túl általánosak.
Gazdag gondolkodás: Hosszú távú víziókkal dolgozik, amelyeket konkrét, mérhető lépésekre bont le.
A karriercoaching területén rendszeresen látom, hogy azok az emberek jutnak el a legmesszebb, akik képesek 5-10 éves távlatokban gondolkodni, miközben napi szinten is tudatosan cselekszenek a céljaik érdekében és folyamatosan monitorozzák önmagukat vagy valaki segítségét kérik ebben. Ez segít számukra a legtöbbet abban, hogy a megtervezett vagy akár kijelölt úton maradjanak és ne tévesszenek irányt időközben apró hétköznapi eltérítő „akadályok vagy nehzéségek” miatt.
9. Versenyhez való hozzáállás
Szegény gondolkodás: A verseny fenyegetés. Mások sikere az ő kudarcát jelenti.
Gazdag gondolkodás: A verseny inspiráció és lehetőség. Mások sikere bizonyíték arra, hogy ő is elérheti.
Ez a „fixed mindset” vs. „growth mindset” klasszikus esete. Azok, akik úgy gondolják, hogy a siker korlátozott erőforrás, folyamatosan védekezésben maradnak. Ezzel szemben azok, akik értik, hogy a siker „torta” egyre nagyobb lehet, együttműködésben gondolkodnak.
10. Szakértelem és tanácsadás
Szegény gondolkodás: Mindent egyedül akar megcsinálni. A segítségkérést gyengeségnek tartja.
Gazdag gondolkodás: Befektet szakértői segítségbe. Érti, hogy a jó coach vagy a jó tanácsadó esetleg mentor megtérülő befektetés.
A meglátásunk alapján ez az egyik legnagyobb különbség. Azok az emberek, akik hajlandók befektetni coaching szolgáltatásokba vagy egyéb szakmai fejlődésbe, általában sokszorosan visszakapják a befektetésüket. A coachkereso.hu oldalon látható, hogy egyre többen ismerik fel ennek értékét.
11. Passzív jövedelem és befektetések
Szegény gondolkodás: Csak a munkából származó jövedelemben gondolkodik. A befektetést kockázatnak tartja.
Gazdag gondolkodás: Több jövedelemforrást épít ki. A diverzifikálás vagy a több lábon állás és a passzív jövedelem kialakítása prioritás.
Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek ingatlanbefektetőnek kell lennie. A „befektetés” lehet saját kompetenciákba, kapcsolatokba, vagy akár olyan rendszerekbe, amelyek hosszú távon hoznak eredményt.
Lehet annak fog hatni, de nem nagyzolni szeretnék vele, mindössze jól illik ide a példám. Nekem öt diplomám van (köztük a coaching is) és emellett rengeteg tanfolyamot és képzést végeztem és végzek. És nem fogom abbahagyni. Mindet magam fizettem nem a cégeim, azaz nem kis tőkét fektettem és fektetek bele, de mind olyan ami vagy érdekelt, vagy az aktuiális terveimbe illeszkedett, de inkább érdekeltek.
Persze ehhez kemény munkával teremtettem meg a tőkét, de minden egyes ilyen jellegű befektetésem extrém módon megérte és ha csak az anyagi oldalát nézem akkor mindegyik sokszorosan megtérült. Persze ha valamelyik jövőbeli nem fog pénzügyileg megtérülni – bár ezt kétlem – akkor is számomra és azok számára akiknek segítettem vagy segítek rengeteget ért és fog érni szakmailag, érzelmileg tudásilag és szinte minden más szempontból önmagamat és másokat gyarapítok vele.
Lehet önmarketingnek tűnt az ömlengésem, de bármit gondol az olvasó, számomra ezek nagy értékek és sokat adnak hozzá magam és mások életéhez is, rengeteg tekintetben… A téma fontossága miatt ezt nem tudtam kihagyni, nem fejeztem be, de most abbahagyom és térjünk is vissza a téma többi részéhez…
12. Adakozás és nagylelkűség
Szegény gondolkodás: „Majd akkor adakozok, ha gazdag leszek.” A hiány mentalitása dominál.
Gazdag gondolkodás: A nagylelkűség nem a vagyon függvénye. Már most oszt meg tudást, kapcsolatokat, lehetőségeket.
Paradox módon azok az emberek, akik már a jelenlegi helyzetükben is nagylelkűek, gyakran vonzzák magukhoz a lehetőségeket és az embereket.
Hogyan alakítsd át a gondolkodásodat?
A jó hír az, hogy a gondolkodásmódok nem örökre rögzültek. Neuroplaszticitásnak köszönhetően az agyunk képes új mintákat kialakítani és régieket felülírni. A folyamat azonban tudatos erőfeszítést és gyakran külső támogatást igényel.
Kezdj öntudatosítással
Az első lépés mindig az önismeret! Figyeld meg, hogyan reagálsz különböző helyzetekre:
- Mit gondolsz, amikor mások sikeréről hallasz?
- Hogyan értékeled a kockázatokat?
- Milyen kifogásokat találsz a problémákra?
Környezeted átalakítása
Jim Rohn híres mondása szerint
„Te vagy az öt ember átlaga, akikkel a legtöbb időt töltöd.” Ha gazdag gondolkodást akarsz kialakítani, törekedj arra, hogy olyan emberekkel vedd körül magad, akik már rendelkeznek ezekkel a mintákkal. (Jim Rohn)
Folyamatos tanulás és fejlődés
Olvasd el a sikeres emberek életrajzait, hallgass podcastokat, vegyél részt képzéseken. A tudás halmozása fokozatosan átalakítja a mentális kereteidet. De ha szeretnéd beszélgethetünk is. Nem vicc!
Mikor érdemes coaching segítséget kérni?
Huszonöt év tapasztalatom alapján azt mondhatom, hogy a gondolkodásmód átalakítása ritkán megy egyedül. A CoachLab coaching folyamataiban rendszeresen tapasztaljuk, hogy a külső perspektíva és támogatás felgyorsítja ezt a folyamatot.
Különösen akkor érdemes coaching segitségét kérni, ha:
- Régóta ugyanazokkal a pénzügyi problémákkal küzdesz
- Érzed, hogy a gondolkodásmódod visszatart, de nem tudod, hogyan változtass
- Sikeresnek számítasz, de nem vagy elégedett az eredményeiddel
- Szeretnéd felgyorsítani a személyes és szakmai fejlődésedet
Mindezt összevetve
A gazdag és szegény gondolkodás közötti különbségek nem genetikailag meghatározottak – ezek tanult minták, amelyeket meg lehet változtatni. A kulcs az öntudatosításban, a folyamatos tanulásban és gyakran a külső támogatás igénybevételében rejlik.
Emlékezz: nem arról van szó, hogy milyen anyagi helyzetben vagy most, hanem arról, hogyan gondolkodsz a lehetőségeidről, a kihívásokról és saját magadról. Ezek a mentális keretek határozzák meg, hogy hová jutsz el az életben.
Ha szeretnéd átalakítani a gondolkodásmódodat és felszabadítani a bennедső potenciált, látogass el a CoachLab coaching szolgáltatások oldalára, ahol részletes információkat találsz a különböző coaching lehetőségekről és árakról.
