Te sem vagy jó a self-marketingben? Képzeld én sem! Hogyan fejleszd magad ezen a területen?
Amikor mások érdemeiről kell beszélnünk, gyakran könnyedén áradozunk, lelkesen ecseteljük eredményeiket és képességeiket. De amikor saját magunkat kellene előtérbe helyezni, hirtelen elnémulunk, vagy kényelmetlenül érezzük magunkat. Ez a jelenség rendkívül gyakori – különösen azok körében, akik egyébként kiváló vezetői képességekkel rendelkeznek.
Mit is értünk self-marketing alatt?
A self-marketing vagy önmarketing olyan tudatos tevékenységek összessége, amelyek során az egyén saját értékeit, képességeit, eredményeit és személyes márkáját építi és kommunikálja a külvilág felé. Lényegében önmagunk „értékesítése” és pozicionálása a szakmai vagy személyes életben.
A self-marketing főbb elemei:
1. Személyes márkaépítés
Ez magában foglalja azoknak az egyedi tulajdonságoknak, értékeknek és kompetenciáknak az azonosítását és kiemelését, amelyek megkülönböztetnek minket másoktól. Mit szeretnénk, hogy az emberek azonnal asszociáljanak a nevünkkel vagy személyünkkel?
2. Értékek és eredmények kommunikációja
Képességünk arra, hogy hatékonyan és meggyőzően beszéljünk saját eredményeinkről, sikerekről, szakmai tapasztalatunkról anélkül, hogy kérkedőnek vagy hiteltelennek tűnnénk.
3. Online és offline jelenlét kialakítása
Szakmai online profilok (LinkedIn (pl: Rob coach LinkedIn oldala), szakmai weboldal, blog) tudatos kezelése, valamint a személyes megjelenés, előadások, hozzászólások, publikációk által kialakított kép.
4. Kapcsolatépítés és -ápolás
Stratégiai kapcsolati háló kiépítése és fenntartása, amely támogatja szakmai céljainkat és növeli láthatóságunkat az adott területen.
5. Pozicionálás
Önmagunk elhelyezése a szakmai hierarchiában és piacon – mit nyújtunk, miben vagyunk különlegesek vagy egyediek, milyen problémákat oldunk meg hatékonyan.
A self-marketing paradoxona
Képzeld, én sem voltam jó benne, sőt, még ma sem vagyok olyan profi, mint akinek ez a „vérében van, vagy magába szívta az anyatejjel” De keményen dolgozom rajta. Elismerem, nem egyszerű!
Hogy a magam példáival éljek: „Még a mai napig, sok éves felsővezetői háttérrel a hátam mögött is tanulom, coachcsal és self-coachingban is dolgozom rajta, hogy magamról is tudjak olyan profin, felmagasztaló módon és extra pozitívan beszélni, írni mint bármelyik csapatom tagjáról, beosztottamról. Azaz mást nagyon profin tudok marketingelni! Tudok az eredményeiért, vagy akár csak a önmagáért, de az érdemeiért is nagyon elismerni, elismertetni, dicsérni és kifelé is megmutatni.”
Ez a vallomás tökéletesen összefoglalja azt a belső harcot, amelyet sokan megélünk. Vezetőként képesek vagyunk mások eredményeit észrevenni, értékelni és kiemelni, de amikor magunkról kellene hasonlóan pozitívan nyilatkozni, valami visszatart bennünket.
A kérdés az, hogy miért létezik ez a kettősség, és hogyan tudunk rajta változtatni?
Miért küzdünk a self-marketinggel?
Kulturális háttér???
Magyarországon (és sok más közép-európai országban) a szerénység hagyományosan nagy érték (volt?). Már gyermekkorunkban azt tanultuk, hogy „ne dicsekedj”, „ne hívd fel magadra a figyelmet”. Ezek a kulturális normák mélyen belénk ivódnak, és később, felnőttként is befolyásolják viselkedésünket. Azért ma már ezen igyekszünk javítani és változtatni, ahogy kinyílt a világ, többek között a globalizáció is lehetővé tette ezt.
Egy saját példám erre:
Nagyon jó saját példám van a kulturális háttérrel kapcsolatban. Amikor az egyik MBA-mat csináltam vagy végeztem az egyetemen, mi mentünk külföldre és ide jöttek mások. És jó példa votl erre az amerikai diákok. Ezt sokan ismerik, ismeritek, mert többször emlegettem hasonló kérdésekre. És ez persze nem igaz, főleg nem lehet belőle következtetéseket levonni, vagy általánosítani, de a fenti kulturális kérdésre egy kiemelt, de jó példa.
Mikor itt voltak a nálunk, magyarországon a diákok USA-ból, s kaptunk csoportos feladatot az egyetemen, mi magyarok leszegtük a fejünket és légedetlenül álltunk hozzá, hogy már megint feladat, amin dolgozni kell…
Ismerős?
Milyen volt az amerikai diákok hozzáállása?
Na szerinted? Hurrá optimizmus! Nem vicc, örültek, hogy remek feladaton dolgozhatnak csapatukkal és versenyben a magyarokkal… Tudnám hosszasan mesélni, de a lényeg, hogy midenki megcsinálta a feladatot és hát várt vagy nem várt, de nagy különbség volt a szintben, a minőségben a kidolgozás mélységében és szinte mindenben. Persze az előadás, a prezentáció is nagyon durva kontraszt volt.
Kitalálod?
A fentiek alapján, azaz az első részben, röviden a minőségben nagyságrenddel tényleg nagyságrenddel jobbak voltunk, míg a prezentáció, azaz hogy ezt hogyan adtuk elő és mennyire volt jó a feladat-marketing vagy a self-marketing, az kimagaslóan az amerikai diákok javára mozgatta a mérleg nyelvét.
Vagyis, mi nagyon profin nagyon jól megcsináltuk, de nem tudtuk profin és olyan szinten büszkén előadni, mint a külföldi diáktársaink, annak ellenére, hogy valóban profin megoldottuk a feladatot, amit ők sem rosszul, de jóval gyengébben csináltak meg. Elég is volt a példából, mert többek között az írás következő pontja is biztosan hátráltatott minket, magyarokat…
Félelem a megítéléstől
Sokan tartanak attól, hogy ha túl sokat beszélnek eredményeikről, mások önteltnek, beképzeltnek fogják őket tartani. Ez a félelem gyakran alaptalan, de ettől még nagyon is valóságos akadályt jelent.
Az imposztor szindróma hatása
„Többen vagyunk így ezzel” – és valóban, az imposztorszindróma különösen elterjedt a vezetők körében. Ez azt a jelenséget írja le, amikor valaki – függetlenül tényleges sikereitől – úgy érzi, nem érdemli meg a pozícióját, és attól tart, hogy mások előbb-utóbb „leleplezik”.
Persze e mögött az is lehet, mikor tudjuk, hogy valamiről már olyan sokat tudunk, hogy emiatt úgy érezzük, mintha ez annyira kevés lenne, hogy mások biztosan jobban értenek hozzá. És persze ez véletlenül sem így van.
A hitelesség dilemmája
A másik véglet az, amikor valaki „sokkal többet hirdet magáról, mint amit megvalósított, vagy akár ami az ő érdeme”. Ez a fajta túlzott önpromóció hosszú távon visszaüthet, és alááshatja a bizalmat. A megfelelő egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.
Miért fontos mégis a self-marketing?
Karrierfejlődés
A szakmai előremenetelhez elengedhetetlen, hogy tudjuk kommunikálni értékeinket és eredményeinket. Ha mi nem tesszük, mások sem fogják helyettünk.
Üzleti lehetőségek
Különösen vállalkozóként, freelancerként, szabadúszóként, vagy vezetői pozícióban lévőként kritikus, hogy tudjuk magunkat és kompetenciáinkat hatékonyan „eladni”.
Szakmai hitelesség kiépítése
A megfelelő önprezentáció erősíti szakmai hitelességünket, és segít abban, hogy mások is komolyan vegyenek bennünket.
Példamutatás
Vezetőként példát mutatunk csapatunknak abban is, hogyan értékeljék saját munkájukat és hogyan kommunikálják eredményeiket.
A self-marketing fejlesztésének útjai
1. Coaching mint hatékony eszköz
„A coachingról biztosan tudom, hogy nagyon hatékonyan segíthet ebben, persze ehhez kell az ügyfél is, aki ezen hajlandó keményen dolgozni a coachcsal…”
A coaching valóban kiváló eszköz lehet a self-marketing fejlesztésében. Egy jó coach segíthet:
- Felismerni saját értékeinket és erősségeinket
- Feldolgozni a mélyen gyökerező gátlásokat és félelmeket
- Kidolgozni hatékony kommunikációs stratégiákat
- Gyakorolni a különböző szituációkat védett környezetben
2. Önismereti munka
Az első lépés mindig az önismeret fejlesztése. Nem tudjuk hatékonyan „eladni” magunkat, ha nem vagyunk tisztában saját értékeinkkel.
Gyakorlati tipp:
Készítsünk egy részletes leltárt szakmai sikereinkről, akár a legkisebbekről is. Írjuk össze, milyen kihívásokkal szembesültünk, hogyan oldottuk meg őket, és milyen eredményeket értünk el. Ez a lista nemcsak az önbizalom erősítésében segít, hanem konkrét anyagként is szolgálhat a későbbi önprezentációhoz.
3. Visszajelzések gyűjtése és feldolgozása
A külső visszajelzések rendkívül értékesek lehetnek, hiszen gyakran mások jobban látják erősségeinket, mint mi magunk.
Gyakorlati tipp ügyfeleink számára:
Kérjünk strukturált visszajelzést kollégáinktól, feletteseinktől, beosztottainktól a 360 fokos értékelés módszerével. A kapott információkat rendszerezzük, és használjuk fel önismeretünk bővítéséhez.
4. A megfelelő kommunikációs stílus megtalálása
A hiteles self-marketing nem egyenlő a dicsekvéssel. A cél az, hogy megtaláljuk azt a stílust, amely egyszerre tényszerű, hiteles és személyes.
Gyakorlati tipp:
Gyűjtsünk példákat olyan személyektől, akik szerintünk hatékonyan kommunikálnak saját eredményeikről anélkül, hogy kérkedőnek tűnnének. Figyeljük meg, milyen nyelvi eszközöket használnak, milyen arányban beszélnek magukról és a csapatukról, hogyan keretezik sikereiket.
5. Fokozatos gyakorlás
Mint minden készség, a self-marketing is gyakorlással fejleszthető.
Gyakorlati tipp:
Kezdje kisebb, biztonságosabb környezetben – például baráti körben vagy kevésbé fontos szakmai eseményeken. Fokozatosan növelje a téteket, ahogy egyre magabiztosabbá válik.
6. Autentikus személyes márka kiépítése
A hosszú távú cél egy olyan személyes márka létrehozása, amely tükrözi valódi értékeinket és szakmai identitásunkat.
Gyakorlati tipp:
Határozzuk meg azokat a kulcsértékeket és kompetenciákat, amelyeket szeretnénk, ha összekapcsolnának a nevünkkel. Dolgozzunk ki egy következetes kommunikációs stratégiát ezek mentén, ami megjelenik minden platformon – a LinkedIn-profilunktól kezdve a konferencia-előadásokig.
Az egyensúly megtalálása
„Ettől függetlenül, akik nem erősek ebben, azok számára van jó hírem, ez tanulható és fejleszthető.” – Rob
A cél nem az, hogy hirtelen teljesen megváltoztassuk kommunikációs stílusunkat, hanem hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, ami számunkra kényelmes és hiteles, ugyanakkor szakmailag előnyös. És ez nagyon fontos, mert ha túltóljuk, akár egy életre háttérbe helyezhetjük eziránti fejlődési igényünket, úgyhogy csak ésszel!
Hitelesség vs. láthatóság
A hitelesség mindig előbbre való, mint a puszta láthatóság. A túlzott önpromóció könnyen visszaüthet, különösen hosszú távon. Ugyanakkor a túlzott szerénység is hátráltathatja karrierünket.
Eredmények vs. személyiség
A hatékony self-marketing középpontjában az eredmények állnak, nem pedig a személyiség. Nem azt kell kommunikálnunk, hogy „milyen csodálatos emberek vagyunk”, hanem hogy milyen konkrét értéket teremtettünk.
Egyéni vs. csapateredmények
„Sokan más érdemeit is saját eredményeikként szeretik feltüntetni. Jó ez így? Nem 100%, de szerintem tuti nem!” – Rob
Nem egy ilyen vezető kollégával dolgoztam már, így van szépen negatív, nem követendő példa. (Persz hozzáteszem, hoyg többen így értek el jó pozíciókat, s közben vastagon tapostak lefelé.) – hát ez mindenkinek a saját döntése, az én világomba például egyáltalán nem illeszkedik.
Vezetőként fontos megtalálni az egyensúlyt az egyéni és a csapateredmények kommunikálása között. A csapatunk sikereinek kisajátítása valóban etikátlan – ugyanakkor az is fontos, hogy elismerjük saját vezetői szerepünket ezekben a sikerekben.
A self-coaching mint eszköz
Ha nem áll rendelkezésre külső coach, a self-coaching módszerei is segíthetnek a fejlődésben.
Gyakorlati tipp:
Vezessünk rendszeres (például heti) reflektív naplót, amelyben rögzítjük:
- Az adott időszak szakmai sikereit
- A kapott pozitív visszajelzéseket
- Azokat a helyzeteket, ahol sikerült hatékonyan kommunikálnia saját értékét
- Azokat a helyzeteket, ahol nehézséget okozott az önérvényesítés
- A következő időszak konkrét fejlődési céljait ezen a területen
És a lényeg…
A self-marketing képessége nem velünk született adottság, hanem tanulható és fejleszthető készség. Ahogy a cikk elején idézett gondolat is mutatja, még a tapasztalt vezetők is dolgoznak ezen a területen.
A kulturális háttér, a személyes tapasztalatok és az egész életünk során belénk ivódott minták mind befolyásolják, mennyire vagyunk képesek magabiztosan beszélni saját eredményeinkről. De a coaching, az önismereti munka és a tudatos gyakorlás segítségével jelentős fejlődést érhetünk el!
A cél nem az, hogy a skála másik végpontjára kerüljünk, és túlzásba vigyük az önpromóciót, hanem hogy megtaláljuk azt a hiteles és kiegyensúlyozott kommunikációs stílust, amely lehetővé teszi szakmai értékeink megfelelő bemutatását.
Mert ahogy a mondás tartja: „Ha nem beszélsz magadról, mások sem fognak helyetted.” És végső soron csak így tudjuk biztosítani, hogy szakmai értékünk valódi elismerést nyerjen.
Gyakran Feltett Kérdések a Self-marketingről
Miért van az, hogy sok vezető nehezen tudja magát „eladni”, miközben csapatát kitűnően képviseli?
Ez a paradoxon több tényezőből adódik. Egyrészt kulturális háttér (különösen Magyarországon és Közép-Európában a szerénység erős érték), másrészt az imposztorszindróma, ami miatt sokan nem érzik magukat elég érdemesnek pozíciójukra. Vezetőként gyakran azért is nehéz saját érdemeinket kiemelni, mert hozzászoktunk, hogy a csapat eredményeire koncentrálunk. Emellett sokan tartanak attól, hogy önteltnek vagy kérkedőnek fogják őket tartani, ha saját eredményeiket hangsúlyozzák.
Melyek a leghatékonyabb módszerek a self-marketing készség fejlesztésére?
A leghatékonyabb self-marketing fejlesztő módszerek közé tartozik a coaching (akár külső coach segítségével, akár self-coaching formájában), az önismereti munka (saját sikereink és értékeink szisztematikus feltérképezése), a strukturált visszajelzések gyűjtése és feldolgozása, a fokozatos gyakorlás biztonságos környezetben, valamint az autentikus személyes márka tudatos kiépítése. Fontos a rendszeres reflektív napló vezetése is, amelyben rögzítjük sikereinket és fejlődési területeinket.
Mi a különbség a hiteles self-marketing és a kérkedés között?
A hiteles self-marketing tényszerű, eredményeken alapul és releváns a szituációhoz. Nem csak magunkra, hanem csapatunk szerepére is kitér, és elismeri mások hozzájárulását. A kérkedés ezzel szemben túlzó állításokat tartalmaz, kisajátít csapateredményeket, irreleváns kontextusban történik, és gyakran leértékeli mások szerepét. A hiteles self-marketing célja nem a dicsekvés, hanem valódi értékünk és kompetenciáink bemutatása olyan módon, ami mások számára is hasznos információt nyújt.
Hogyan találhatjuk meg a megfelelő egyensúlyt a túlzott szerénység és a túlzott önpromóció között?
Az egyensúly megtalálásához először is ismernünk kell saját értékeinket és eredményeinket. Fontos, hogy a kommunikációnk középpontjában konkrét tények és eredmények álljanak, nem pedig általános pozitív kijelentések önmagunkról. Érdemes megfigyelni olyan példaképeket, akik szerintünk jól kezelik ezt az egyensúlyt. A megfelelő kontextus kiválasztása is lényeges: vannak helyzetek (pl. állásinterjú, előléptetési megbeszélés), ahol kifejezetten elvárják, hogy beszéljünk eredményeinkről. Hasznos lehet külső visszajelzést kérni arról, hogyan hat másokra önprezentációnk.
Milyen konkrét előnyökkel jár a fejlett self-marketing készség a karrier szempontjából?
A fejlett self-marketing készség számos előnnyel jár: növeli láthatóságunkat a szakmai közegben, segít a karrierlehetőségek (előléptetés, új állás, projektek) megszerzésében, erősíti tárgyalási pozíciónkat fizetésemelés vagy előléptetés kapcsán, hitelesebbé teszi vezetői fellépésünket, segít a megfelelő kapcsolati háló kiépítésében, és növeli az önbizalmunkat. Vállalkozóként vagy szabadúszóként pedig egyenesen létfontosságú lehet a megélhetéshez. Hosszabb távon a tudatos és hiteles self-marketing révén olyan személyes márka alakítható ki, amely ajtókat nyit meg előttünk, és szakmai lehetőségeket vonz be.
