Asszertív kommunikáció – mi az, miért számít, és hogyan változtatja meg a kapcsolataidat és az eredményeidet?
Mi az asszertív kommunikáció?
Az asszertív kommunikáció olyan kommunikációs stílus, amelyben világosan, őszintén és határozottan fejezzük ki gondolatainkat és szükségleteinket, miközben tiszteletben tartjuk a másik fél határait is. Ez a működésmód a passzivitás és az agresszió közötti aranyközépút: felelősséget vállalunk magunkért anélkül, hogy a kapcsolatot rombolnánk.
Ez a meghatározás nem véletlenül tömör. Az asszertivitás lényege egyszerű – a gyakorlati megvalósítása viszont mély önismeretet és tudatosságot igényel.
Mi az asszertivitás – és miben más, mint az asszertív kommunikáció?
asszertivitás ≠ asszertív kommunikáció
Az asszertivitás egy belső működésmód: annak a képessége, hogy tisztában vagy az érzéseiddel, szükségleteiddel és határaiddal, és ezekért felelősséget vállalsz. Nem kommunikációs technika, hanem belső stabilitás, amely meghatározza, hogyan reagálsz helyzetekben.
Az asszertív kommunikáció viszont ennek a belső asszertivitásnak a külső, látható megjelenése: ahogyan beszélsz, határt húzol és reagálsz másokra egy helyzetben.
Mi történik, ha nem vagy asszertív? – felismered magad ezekben a helyzetekben?
Az asszertivitás hiánya ritkán látványos.
Nem hangos konfliktusokkal kezdődik, hanem apró, belső elcsúszásokkal.
Talán ismerős:
- igent mondasz, miközben belül nemet érzel
- egy beszélgetés után feszültség marad benned, de nem tudod pontosan megfogalmazni, miért
- utólag jut eszedbe, mit kellett volna mondani
- inkább csendben maradsz, mert „nem éri meg a konfliktust”
Ezek nem kommunikációs hibák.
Ezek belső határproblémák.
Amikor nem vagy asszertív, a kimondatlan mondatok nem tűnnek el – benned maradnak.
Feszültségként, ingerlékenységként, visszatérő gondolatokként.
Sok ügyfél nem azért keres coachingot, mert „rosszul kommunikál”, hanem mert elfáradt abban, hogy mindig alkalmazkodik.
Tedd fel magadnak őszintén:
- Mikor mondtam utoljára nemet úgy, hogy nem magyarázkodtam?
- Hányszor hallgattam el valamit csak azért, hogy ne borítsam fel a helyzetet?
- Mi történne, ha kimondanám, amit valójában érzek vagy szeretnék?
Ha ezek a kérdések kényelmetlenek, az nem baj.
Ez azt jelzi, hogy érint a téma.
És pontosan ezért fontos a következő rész:
a tudományos háttér nem azért érdekes, mert „bizonyít”, hanem mert megmutatja, hogy amit átélsz, nem egyéni hiba, hanem jól leírható, kutatott emberi működés.
Ha olvasás közben több mondatnál is az jutott eszedbe, hogy „ez ismerős”, akkor valószínűleg nem a kommunikációs technikáiddal van a gond, hanem azzal, hogy eddig egyedül próbáltad megoldani.
Asszertív kommunikáció tudományos háttere és hiteles források
Az asszertív kommunikáció nemcsak coaching-szakmai koncepció, hanem pszichológiai elméletekre és kutatásokra épülő kommunikációs stílus. Ezt alátámasztják az érzelmi intelligencia és empátia szerepét vizsgáló szakirodalmak, valamint a strukturált kommunikációs modellek.
Marshall B. Rosenberg – Erőszakmentes kommunikáció (Nonviolent Communication)*
Az asszertivitás elemei szoros kapcsolatban állnak a pszichológus Marshall B. Rosenberg által kidolgozott Nonviolent Communication (EMK / NVC) módszertannal**. Rosenberg modellje szerint a hatékony, tiszteletteljes kommunikáció tények, érzések, szükségletek és kérések struktúrájára épül, amely segíti a konfliktusok békés megoldását és a kapcsolati minőség javítását. Ez az elgondolás az asszertív kommunikáció gyakorlati technikáiban is visszaköszön.
Az EMK gyakran használt szimbóluma a „zsiráfnyelv”, amely Rosenberg** szemlélete szerint a világos, empatikus és önérvényesítő kommunikáció ideáját jeleníti meg – szemben az automatikus, érzelmileg impulzív „sakálnyelvvel”. Wikipédia
Érzelmi intelligencia és asszertivitás
A modern kommunikációkutatások hangsúlyozzák, hogy az asszertív stílus nem elszigetelt technika, hanem az érzelmi intelligencia (EQ) magasabb szintű működésére épül. Az EQ képessé tesz arra, hogy tudatosan felismerjük és szabályozzuk az érzéseinket, ami elengedhetetlen az „én-üzenetek” hiteles és tiszteletteljes megfogalmazásához – és így magához az asszertív kommunikációhoz is.
*Marshall Rosenberg: Az „asszertív kommunikáció” szinte elválaszthatatlan az ő nevétől és az Erőszakmentes Kommunikációtól (EMK).
**Nonviolent Communication (EMK) – Marshall Rosenberg pszichológiai modellje – empátia + önérvényesítés alapú kommunikáció, amely strukturáltan támogatja a konfliktuskezelést és kapcsolati minőséget. (pl. Erőszakmentes kommunikáció – Wikipedia) Wikipédia
Mi blokkol igazán abban, hogy asszertív legyél? – coaching szemlélet
Sokan azt gondolják, azért nem tudnak asszertíven kommunikálni, mert:
- nem elég határozottak
- nem találnak jó mondatokat
- „ilyen a személyiségük”
A coaching tapasztalat mást mutat.
A leggyakoribb blokkok nem kommunikációs, hanem belső akadályok.
Sokan itt jönnek rá arra, hogy nem a mondatokkal van a gond.
Hanem azzal, hogy egyedül próbálnak eligazodni olyan belső helyzetekben, amelyekhez korábban nem kaptak mintát.A coaching ebben nem tanácsadás, hanem egy olyan támogatott gondolkodási tér, ahol ezek a helyzetek biztonságosan kibogozhatók – konkrét példákon, a saját életedből.
Megfelelési kényszer
Ha az értéked belül összekapcsolódik azzal, hogy mások mit gondolnak rólad, akkor a nemet mondás kockázatnak tűnik.
Nem azért hallgatsz, mert nincs véleményed – hanem mert félsz a következménytől.
Konfliktuskerülés
Sokan összekeverik az asszertivitást a konfliktussal.
Pedig az asszertivitás nem konfliktust keres – megelőzi a felgyülemlő feszültséget.
A konfliktuskerülés viszont rövid távon nyugalmat ad, hosszú távon viszont belső robbanást készít elő.
Bizonytalan belső határok
Ha nem vagy tisztában azzal, mit érzel és mire van szükséged, nem tudod képviselni sem.
Ilyenkor a kommunikáció bizonytalanná válik, mert nincs mire épülnie.
Itt válik el egymástól a tréning és a coaching.
Az asszertivitás fejlesztése a coachingban nem mondatgyakorlással kezdődik, hanem azzal, hogy:
- észreveszed, mi történik benned egy helyzetben
- megnevezed, mit érzel és mire lenne szükséged
- megtanulod biztonságosan képviselni mindezt
Ezért mondjuk azt, hogy az asszertív kommunikáció nem mondatgyűjtemény.
Ha belül nincs rend, a legszebb „én-üzenet” is üres marad.
Ez egy tanulható folyamat, de nem egy gyors trükk és kész.
Az első lépés gyakran az, hogy valaki egyáltalán engedélyt ad magának arra, hogy komolyan vegye a saját belső reakcióit.
Coachingban az asszertivitás építése jellemzően így zajlik:
- felismered a visszatérő helyzeteket, ahol elakadsz
- megnevezed az érzéseidet és szükségleteidet
- megtanulod megtartani a belső pozíciódat akkor is, ha a másik fél reakciója bizonytalan
Amikor ezek tudatossá válnak, megjelenik a választás lehetősége.
Nem automatikusan reagálsz, hanem döntesz.
És innen válik érthetővé, miért mondjuk azt, hogy az asszertív kommunikáció nem mondatgyűjtemény.
A mondatok csak eszközök.
A valódi változás ott történik, ahol belső stabilitás jön létre – erre épülnek majd a következő fejezetekben bemutatott modellek és technikák.
Az asszertív kommunikáció nem attól működik, hogy „jobban fogalmazol”, hanem attól, hogy biztonságos térben ránézel arra, mi történik benned egy-egy helyzetben.
A coaching pontosan erről szól: nem kész válaszokat ad, hanem segít megtalálni a saját, működő válaszaidat.
Az asszertív kommunikáció nem csak egy technika
Sokan úgy gondolják, az asszertív kommunikáció „jól hangzó mondatok” gyűjteménye.
A valóságban ez belső működésmód, amely kívül kommunikációban jelenik meg.
Az asszertív kommunikáció alapja:
- önismeret
- érzelmi intelligencia
- pszichológiai biztonság
- felelősségvállalás
Ha ezek hiányoznak, a legjobb mondat is mesterséges lesz.
Passzív, agresszív és asszertív kommunikáció – a döntő különbségek
| Stílus | Jellemző | Következmény |
| Passzív | elhallgatás, túlalkalmazkodás | belső feszültség |
| Agresszív | támadás, minősítés | kapcsolatrombolás |
| Asszertív | világos határok + tisztelet | bizalom, stabilitás |
Az asszertív ember nem „hangosabb”, hanem stabilabb.
Nem nyer minden helyzetben – de nem veszti el önmagát.
Asszertív, passzív és agresszív kommunikációs stílusok összehasonlítása – ábra a hatékony önérvényesítésről_RR – image created by CoachLab
Asszertivitás vs. Agresszivitás – Mi a különbség?
Miért nem egyenlő az asszertivitás az önzéssel?
Gyakori tévhit, hogy az asszertív ember „átgázol másokon”. Valójában az asszertivitás az arany középút a passzivitás és az agresszió között.
Jellemző Passzív Agresszív Asszertív Cél Konfliktuskerülés Győzelem bármi áron Megoldás és megértés Önbecsülés Alacsony („Én nem számítok”) Domináns („Csak én számítok”) Egészséges („Én is és te is számítasz”) Eredmény Belső feszültség, neheztelés Megromlott kapcsolatok Hosszú távú bizalom Az asszertív kommunikáció lényege a pszichológiai biztonság megteremtése: úgy állsz ki magadért, hogy közben nem sérted meg a másik méltóságát.
Az asszertív kommunikáció pszichológiai háttere
Az asszertivitás szorosan kapcsolódik több, coachingban alapfogalomnak számító területhez:
- Érzelmi intelligencia – felismered és megnevezed, mit érzel
- Én-üzenetek – nem vádolsz, hanem magadról beszélsz
- Aktív hallgatás – valóban meghallod a másikat
- Tranzakcióanalízis – Felnőtt–Felnőtt kommunikáció, nem játszma
Ezért fordul elő gyakran, hogy valaki „próbál asszertív lenni”, mégsem működik.
A belső bizonytalanság mindig átszivárog a kommunikációba.
Munkahelyi helyzetek, ahol az asszertív kommunikáció különösen fontos
Helyzet: túl sok feladat, folyamatos túlterhelés.
- Passzív: „Rendben, megcsinálom…”
- Agresszív: „Ez már megint rám van tolva!”
- Asszertív: „Amikor egyszerre több sürgős feladat érkezik, feszültséget érzek, mert nehéz tartanom a minőséget. Szeretném, ha közösen priorizálnánk.”
Ez nem konfrontáció.
Ez felelős együttműködés.
(Ha ez a helyzet ismerős, coachingban pontosan ilyen mondatokat alakítunk ki a saját valós példáidra.)
Asszertív kommunikáció párkapcsolatban
A párkapcsolatban az asszertivitás azért nehéz, mert ott vagyunk a legsebezhetőbbek.
Nem asszertív:
„Mindegy, csináld, ahogy akarod.”
Asszertív:
„Amikor így döntesz nélkülem, csalódottságot érzek, mert fontos nekem a közös döntés. Szeretném, ha erről beszélnénk.”
Az intimitás nem konfliktusmentességet jelent, hanem őszinte, biztonságos kommunikációt.
Asszertív nemet mondás technikái
Az asszertív nemet mondás nem magyarázkodás és nem védekezés.
Alapformula:
„Értem a kérésedet, és most nemet mondok, mert ez nem fér bele a kapacitásomba.”
Nincs „de”.
Nincs önigazolás.
A nemet mondás határt véd, nem kapcsolatot rombol.
Asszertív nemet mondás – A határok kijelölése
Hogyan mondjunk nemet asszertívan?
A határok kijelölése a mentális egészség alapja. Az asszertív nemet mondás nem igényel hosszas magyarázkodást vagy bűntudatot. A legegyszerűbb technikák:
- A közvetlen nem: „Köszönöm a lehetőséget, de most nem tudom elvállalni ezt a feladatot.”
- Az empátiás nem: „Látom, hogy nagy rajtad a nyomás, de az én naptáram is megtelt, így nem tudok segíteni.”
- Időnyerő technika: „Át kell néznem a prioritásaimat, holnap reggelig visszajelzek, belefér-e.”
Ne feledd: amikor nemet mondasz egy plusz feladatra, valójában igent mondasz a saját fókusodra és a minőségi munkádra.
Az asszertív kommunikáció 4 lépéses modellje – gyakorlati cheat sheet
Ez a módszer szorosan kapcsolódik Marshall Rosenberg Erőszakmentes Kommunikáció (EMK) modelljéhez…
Ezt a modellt a coachingban is gyakran rendszeresen használjuk:
„Amikor te [konkrét viselkedés], én [érzés] érzek, mert [hatás]. Azt kérem, hogy [kérés].”
Példa:
„Amikor késve érkezel, feszültséget érzek, mert nehéz tartanom az időkeretet. Azt kérem, hogy legközelebb pontosan kezdjünk.”
Ez:
- világos
- nem támadó
- kapcsolatban tart
Ha szeretnéd ezeket a helyzeteket a saját élethelyzeteidre lefordítani, coachingban konkrét példákkal dolgozunk: hozott szituációkkal, visszajelzéssel, gyakorlással.
Gyakori hibák, amikor valaki asszertív akar lenni
Ez az egyik legfontosabb rész, mert itt csúsznak el a legtöbben.
- Burkolt agresszió
„Csak őszinte vagyok” – miközben vádolsz. - Túlzott udvariaskodás
Annyi körítés, hogy elveszik a lényeg. - Én-üzenetnek álcázott minősítés
„Én úgy érzem, te tiszteletlen vagy.” – ez még mindig vád. - Rossz időzítés
Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy mindig és azonnal megszólalsz.
Két bevált asszertív eszköz: DESC és „lemezjátszó” (Broken Record)
Az alábbiakban tömören, szakmai fókuszban bemutatom ezeket:
Az asszertivitás gyakorlata: A DESC-modell
The DESC Feedback Model – a kommunikációs eszköz, amelyet Sharon és Gordon Bower dolgozott ki és tárgyal részletesen a Asserting Yourself című műben. (Forrás: Wordmotion)
A DESC-modell strukturált keretet ad asszertív visszajelzéshez, konfliktuskezeléshez. Rövidítése a lépések kezdőbetűiből áll:
- D – Describe (Leírás)
Tények, megfigyelések közlése értékelés és minősítés nélkül.
„A megbeszélések az utóbbi három alkalommal 20 perccel később kezdődtek.” - E – Express (Érzések, hatás kifejezése)
Saját érzések vagy következmények megfogalmazása „én-üzenetekkel”.
„Ez számomra nehezen tervezhetővé teszi a munkát.” - S – Specify (Kérés, elvárás konkretizálása)
Egyértelmű, konkrét kérés vagy elvárt viselkedés.
„Szeretném, ha a jövőben pontosan kezdenénk.” - C – Consequences (Következmények)
Pozitív (esetleg negatív) következmények megnevezése.
„Így hatékonyabban tudunk haladni, és kevesebb csúszás lesz.”
Mikor használjuk:
– visszajelzés adása
– határok kijelölése
– munkahelyi konfliktusok kezelése
„Lemezjátszó” technika (Broken Record)
A „broken record” technika azaz a rövid/ismétlő asszertív kommunikáció – széles körben ismert az asszertivitási tréningekben és kommunikációs szakirodalomban. (Wikipedia – Broken Record Technique)
A lemezjátszó technika az asszertív kitartás eszköze. Lényege, hogy ugyanazt az alapüzenetet nyugodtan, következetesen, újra és újra megismételjük, függetlenül az ellenérvektől, manipulációtól vagy érzelmi nyomástól.
Fő jellemzők:
- rövid, egyszerű mondatok
- változatlan tartalom, változhat a megfogalmazás
- nincs magyarázkodás, vita vagy védekezés
Példa:
– „Nem tudom elvállalni ezt a feladatot.”
– „Értem, hogy fontos, de nem tudom elvállalni.”
– „Most sem tudom elvállalni.”
Mikor hatékony:
– határátlépési helyzetekben
– nyomásgyakorlásnál
– passzív-agresszív vagy manipulatív kommunikációnál
DESC vs. Broken Record rövid összehasonlítás
| Szempont | DESC-modell | Lemezjátszó technika (Broken Record) |
|---|---|---|
| Cél | Strukturált visszajelzés | Következetes határvédelem |
| Kommunikáció hossza | Közepes | Rövid, ismétlődő |
| Rugalmasság | Magyarázó jellegű | Tartalmában nem rugalmas |
| Tipikus helyzet | Konfliktus, értékelés | Nyomás, rábeszélés |
Mikor nem érdemes asszertívnak lenni?
Fontos árnyalat.
Nem ideális asszertívnak lenni:
- krízishelyzetben
- érzelmileg túlfűtött állapotban
- pszichológiailag nem biztonságos közegben
Ilyenkor előbb önszabályozás, csak utána kommunikáció.
Gyors önellenőrző teszt – mennyire vagy asszertív?
Válaszolj őszintén:
- Gyakran mondasz igent, miközben nemet érzel?
- Utólag jut eszedbe, mit kellett volna mondani?
- Kerülöd a konfliktust, majd belül dühös leszel?
- Kimondod, amit gondolsz, de megbánod a stílust?
Ha kettőnél több igen:
az asszertív kommunikáció fejlesztése kulcstéma nálad.
Asszertivitás, vezetés és hitelesség
Simon Sinek szemlélete szerint az emberek nem azt követik, mit mondasz, hanem azt, miért.
Az asszertív vezető:
- nem játszmázik
- világos elvárásokat fogalmaz meg
- pszichológiai biztonságot teremt
Ezért az asszertivitás vezetői alapkompetencia, nem kommunikációs extra.
Hogyan segít ebben a coaching?
A coaching nem mondatgyűjtemény.
Egy folyamat, ahol:
- felismered a saját kommunikációs mintáidat
- dolgozol a belső bizonytalanságokon
- valós helyzeteket hozol be
- gyakorolsz, visszajelzést kapsz
Az asszertív kommunikáció eredmény, nem kiindulópont.
Ha szeretnéd megnézni, hogyan működik ez coachingban, bátran írj nekünk, vedd fel velünk a kapcsolatot.
Egy TED videó az asszertivitással kapcsolatban:
Az önérvényesítés szépsége | Dr. Abby Hamilton | TEDxWestshoreWomen
Gyakori kérdések az asszertív kommunikációról (FAQ)
Mi a különbség az asszertív és az agresszív kommunikáció között?
Az agresszív kommunikáció a másik rovására érvényesít, az asszertív kommunikáció önmagadért áll ki, miközben tiszteletben tartja a másikat.
Melyek az asszertív kommunikáció alappillérei?
Önismeret, felelősségvállalás, érzelmi intelligencia, pszichológiai biztonság és világos határok.
Tanulható az asszertív kommunikáció?
Igen. Nem személyiségjegy, hanem fejleszthető készség, különösen coaching folyamatban.
Minden helyzetben működik az asszertív kommunikáció?
Nem. Krízishelyzetben vagy erős érzelmi állapotban előbb önszabályozásra van szükség.
Honnan tudom, hogy én passzív-agresszíven kommunikálok?
Ha gyakran nem mondod ki nyíltan, amit szeretnél, de utalásokkal, cinizmussal, halogatással vagy “büntető csenddel” fejezed ki a rosszallást, az tipikus passzív-agresszív jel. Az asszertív irány ilyenkor az, hogy kimondod a konkrét igényedet és kérésedet – minősítés nélkül.
Mit tegyek, ha asszertíven szólok, és a másik mégis támadásnak veszi?
Röviden tükrözd vissza a szándékodat és tartsd a keretet: „Nem támadni szeretnélek, hanem tisztázni, mire van szükségem.” Ha a másik fél továbbra is eszkalál, válts időzítést: „Most nem jó így folytatni, térjünk vissza rá később.
Asszertívnak lenni azt jelenti, hogy mindig mindent kimondok?
Nem. Az asszertivitás nem “őszinteség minden áron”, hanem célhoz és kapcsolathoz illesztett tiszta kommunikáció. Van, amikor a legasszertívebb lépés a szünet, az időzítés kérése vagy a határ kijelölése.
Miért nem működik az asszertív kommunikáció, ha csak „technikaként” használom?
Azért, mert az asszertív kommunikáció nem önmagában a mondatokon múlik, hanem azon a belső állapoton, ahonnan megszólalsz. Ha belül bizonytalan vagy, félsz a konfliktustól vagy a visszautasítástól, akkor a legjobb technika is mesterkéltnek vagy támadónak hat. A tartós változáshoz belső asszertivitásra van szükség, amelyre a kommunikáció már csak ráépül.
Lehet valaki empatikus és asszertív egyszerre?
Igen, sőt az asszertív kommunikáció egyik alapja az empátia. Az asszertivitás nem azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyod a másik érzéseit, hanem azt, hogy a saját szükségleteidet is ugyanilyen komolyan veszed. Az empátia önmagában asszertivitás nélkül önfeladáshoz vezethet, míg az asszertivitás empátia nélkül könnyen agresszívnek hat.
Mennyi idő alatt lehet valódi változást elérni az asszertív kommunikációban?
Ez nem egy konkrét időtartamhoz kötött készség, mert nem csak új mondatokat tanulsz, hanem új reakciókat alakítasz ki. Sokaknál már néhány tudatos felismerés után változik a kommunikáció minősége, a tartós asszertív működés viszont gyakorlást és belső munkát igényel. Coachingban a fókusz nem a gyors „javításon”, hanem a stabil, visszaesésmentes működésen van.
Zárás – a döntési pont
Az asszertív kommunikáció nem arról szól, hogy mindig igazad legyen.
Hanem arról, hogy nem veszíted el önmagad a kapcsolataidban.
Ha szeretnél:
- magabiztosabban nemet mondani
- konfliktusok nélkül határt tartani
- önazonosan kommunikálni munkahelyen és magánéletben
Az asszertív kommunikáció nem arról szól, hogy mindig jól reagálsz.
Hanem arról, hogy nem hagyod magad csendben eltűnni a helyzetekben.Ha szeretnéd ezt támogatott folyamatban, coaching szemlélettel fejleszteni, akkor egy első beszélgetés segíthet tisztán látni, merre tovább.
Írj nekünk és foglalj időpontot egy első, kötetlen beszélgetésre, és nézzük meg, hogyan tudsz ebben valódi változást elérni.
A cikk készítőjéről:
Radó Róbert a TOP 15 Coach között. Rob több mint 20 év felsővezetői tapasztalatát hozza magával a legdinamikusabb IT és telekommunikációs szektorból. Ezt az óriási tudást és szakértelmet, Ügyfeleink támogatására a CoachLab csapatában kamatoztatja Senior Leadership Coach-ként. Ez a rangos, nemzetközi elismerés nem meglepetés számunkra – mindennap tapasztaljuk, hogy Rob milyen elkötelezett, szakértő és inspiráló kollégánk.
Coach Rob, Radó Róbert megközelítése valóban egyedülálló. Ahogy az Influence Digest+ Media cikke is kiemeli, képes volt csapatokat és vállalatokat ambiciózus célok elérésében, túlteljesítésében segíteni, eredményeket átalakítani és tehetségeket fejleszteni mind helyi, mind multinacionális környezetben.
Mint egyetemi diplomás certified executive coach és a CoachLab igazgatója, Rob felsővezetőkkel és menedzserekkel dolgozik együtt, hogy:
- Optimalizálják folyamataikat
- Szembenézzenek Stratégiai kihívásaikkal
- Csapataikat kivételes szintre emeljék
- És mindezt egy kiegyensúlyozott stresszmentes és kiégésmentes munka-magánélet egyensúlyban tehessék
Szakértelme átfogó: az értékesítéstől és marketingtől a fejlett technológiai megvalósításokon át az adatvezérelt stratégiákig terjed és sok éves hazai és multinacionális vállalatoknál szerzett, management board és felsővezetői tapasztalata támogatja abban, hogy ügyfelei és főként top vezető ügyfelei mindennapi problémáit és kihívásait ne csak értse, hanem megértse. Ezáltal segítse a mélyebb és eredményesebb haladást ügyfelei részéről.
