[rank_math_breadcrumb]

La disparition de l'encadrement intermédiaire : pourquoi les cadres sont-ils livrés à eux-mêmes ?

A középvezetői réteg eltűnése: miért maradnak magukra a vezetők? Az elmúlt években a középvezetői szerep szinte észrevétlenül kezdett eltűnni a szervezetekből. Nem egyik napról a másikra, nem deklarált döntések mentén, hanem fokozatosan, „hatékonysági” és „agilitási” érvek mögé bújtatva. A következmény azonban ma már egyre világosabb: a vezetők egyre nagyobb felelősséget viselnek egyre kevesebb strukturált támogatással. […]

En savoir plus

La disparition de l'encadrement intermédiaire : pourquoi les cadres sont-ils livrés à eux-mêmes ?

Az elmúlt években a középvezetői szerep szinte észrevétlenül kezdett eltűnni a szervezetekből. Nem egyik napról a másikra, nem deklarált döntések mentén, hanem fokozatosan, „hatékonysági” és „agilitási” érvek mögé bújtatva. A következmény azonban ma már egyre világosabb: a vezetők egyre nagyobb felelősséget viselnek egyre kevesebb strukturált támogatással.

Ez a cikk azt vizsgálja, miért vált a középvezető „luxussá” sok szervezet szemében, és hogyan járult hozzá ez a folyamat a vezetői elszigeteltség tömeges megjelenéséhez.


La disparition de l'encadrement intermédiaire : pourquoi les cadres sont-ils livrés à eux-mêmes ?
La disparition de l'encadrement intermédiaire : pourquoi les cadres sont-ils livrés à eux-mêmes ?

Mit adott valójában a középvezetői réteg?

A középvezető szerepét gyakran leegyszerűsítve ábrázolják: információt továbbított, riportált, ellenőrzött. Ez a narratíva jól illeszkedett azokhoz a döntésekhez, amelyek a réteg leépítését indokolták. A valóságban azonban a középvezető sokkal több volt, mint adminisztratív láncszem.

A középvezetők:

  • kontextust adtak a felsővezetői döntésekhez,
  • fordítottak stratégiai nyelvről operatív működésre,
  • és felfelé is szűrték, értelmezték a csapatok jelzéseit.

Ez a szerep egyfajta vezetői amortizátor volt. Tompította a feszültséget, időt adott az értelmezésre, és lehetőséget a korrekcióra. Amikor ez a réteg eltűnik, a szervezet nem gyorsabb lesz, hanem élesebb. A hibák hamarabb csapódnak le, a dilemmák pedig egyetlen emberre nehezednek.


Miért vált „feleslegessé” a középvezetés a szervezetek szemében?

A középvezetői réteg leépítését ritkán indokolják nyíltan a vezetők támogatásának csökkentésével. A hivatalos érvek jellemzően a következők:

  • laposabb hierarchia,
  • gyorsabb döntéshozatal,
  • önszerveződő csapatok.

Ezek önmagukban nem problémás célok. A gond ott kezdődik, amikor a struktúra változik, de a felelősség logikája nem. A döntések súlya megmarad, sőt gyakran nő, miközben eltűnnek azok a szerepek, amelyek korábban feldolgozták és megtartották a vezetői terhelést.

A szervezet azt feltételezi, hogy az autonóm csapat és az autonóm vezető „majd megoldja”. Ez azonban nem autonómia, hanem támogatás nélküli felelősségátadás.


Le frissen kinevezett vezetők különösen sérülékenyek

A középvezetői réteg eltűnésének hatása legélesebben a frissen kinevezett vezetőknél jelenik meg. Ők gyakran úgy lépnek be a szerepbe, hogy:

  • nincs előttük követhető minta,
  • nincs közvetlen felettes, aki a tanulási folyamatot kísérné,
  • és nincs tér a bizonytalanság kimondására.

Korábban egy új vezető „beleérhetett” a szerepbe. Ma sokszor az első hónapokban már stratégiai súlyú döntéseket kell hoznia, miközben a vezetői identitása még alakulóban van. Ez a helyzet ideális táptalaja a vezetői elszigeteltségnek.

Erről részletesebben egy másik cikkben olvashatsz:
L'isolement managérial : comment diriger lorsque la direction disparaît sous vos pieds et vous domine ?


A „self-managing team” mítosza

A középvezetők eltűnését gyakran indokolják azzal, hogy a csapatok önállóbbá váltak. A gyakorlatban azonban a „self-managing” sokszor nem mást jelent, mint hogy a csapat kevesebb iránymutatást kap, miközben az elvárások nem csökkennek.

Ez a helyzet paradox módon a vezetőre hárítja vissza a terhet:

  • neki kell egyszerre teret adni és keretet tartani,
  • autonómiát támogatni és eredményt szállítani,
  • miközben nincs felette olyan szereplő, aki a döntéseit tükrözné.

Ez a dinamika közvetlenül vezet ahhoz, amit a CoachLab szakmai nyelvén vezetői elszigeteltségnek nevezünk.


Rendszerszintű következmények, nem egyéni problémák

Fontos hangsúlyozni: a középvezetői réteg eltűnésének következményei nem a vezetők „alkalmatlanságát” bizonyítják. Épp ellenkezőleg. A legtöbb érintett vezető kompetens, elkötelezett és nagy teherbírású. A probléma az, hogy olyan struktúrában működnek, amely nem ad elég visszacsatolást és megtartást.

Ezért nem működnek az egyéni „megoldások” sem:

  • a keményebb vezetés,
  • a túlzott coach-szerep,
  • vagy a „majd megszokom” stratégia.

A vezetői elszigeteltség nem személyes hiány, hanem szervezeti jelenség, amely tudatos kezelést igényel.


Miért fontos erről beszélni?

Amíg a középvezetői réteg eltűnését kizárólag hatékonysági kérdésként kezeljük, addig a vezetők magukra maradnak a következményekkel. A valódi kérdés nem az, hogy „kell-e középvezetés”, hanem az, hogy ki és hogyan látja el azokat a funkciókat, amelyeket korábban betöltött.

Ha ezek a funkciók nincsenek tudatosan újragondolva, akkor a szervezet csendben termeli ki az elszigetelt vezetőket. Ez pedig hosszú távon nem gyorsítja, hanem gyengíti a működést.


Kapcsolódó olvasmány a témában:

L'isolement managérial : comment diriger lorsque la direction disparaît sous vos pieds et vous domine ? – cikk a jelenség teljes összefüggésrendszeréről.

Vous ne pouvez pas copier le contenu de cette page

Bulletin d'information premium CoachLab

Bulletin d'information premium CoachLab

Confirmez votre adresse e-mail qui vous sera envoyée sous peu, "CoachLab : Please Confirm Subscription" - confirmation de votre abonnement ! Votre abonnement sera accepté et réussi. (Si vous ne le recevez pas dans les 30 minutes, vérifiez que vous avez saisi la bonne adresse e-mail ou consultez votre dossier SPAM). Merci de vous être abonné !